Alapszabály

 

Abdai Horgász Egyesület

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

 

Az Abdai Horgász Egyesület Közgyűlése Abdán, 2014. szeptember 14-én gyűlést tartott, ahol az alábbi, az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (Civil tv.), és a 2013. évi V. törvényben (Ptk.) foglalt követelményeknek megfelelő Alapszabályt fogadott el, ezáltal egybehangzó akaratnyilatkozattal létrehozta az egyesületet (Ptk. 3:64 §).

A Győri Törvényszék Pk.T.60.080/2014/2. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel az Abdai Horgász Egyesületet, amely javításokat az egyesület 2014. november 2. napjára összehívott, változatlan alapítói köre elfogadott, és az Alapszabályt (egységes szerkezetbe foglaltan) ennek megfelelően kijavította, kiegészítette.   

Az alapító tagok nevével, lakóhelyével, aláírásával ellátott tagjegyzék (Ptk. 3:5 § d.)) – mely nem nyilvános – az Alapszabály mellékletét képezi.

 

 

I. FEJEZET
AZ EGYESÜLET NEVE, ADATAI

(Ptk. 3:63 §; 3:5 § a) b)) 

(1) Az egyesület jogállása:

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.

 

(2) Az Egyesület neve: Abdai Horgász Egyesület (továbbiakban: Egyesület)
Az Egyesület rövidített neve:Abdai HE.

(3) Az Egyesület székhelye: 9151 Abda, Szent István u. 3.

 

 

II. FEJEZET
AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGE

(Ptk. 3:5 § c)) 

(1) A társadalmi életben elősegítse a horgászok szabadidő eltöltésének hatékonyságát

(2) Az Egyesület tagjai, horgászok érdekeinek képviselete

(3) A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, tagjai részére horgászati lehetőség biztosítása.

(4) A tagoknak a természet szeretetére és védelmére nevelése.

(5) A horgászat, a horgászsport népszerűsítése a lakosság körében.

(6) Tevékenysége hozzájárul a táj, a természetes élőhelyek megóvásához, megőrzéséhez, ezen értékek megtartására, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére neveli a következő generációkat.

(7) Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági- vállalkozói tevékenységet is folytathat, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti, elsődlegesen azonban ilyen tevékenységet nem végezhet.

(8) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

(9) Az (1)-(8) pontokban meghatározott célok megvalósítása érdekében:

  1. Biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket.
  2. Anyagi lehetőségeihez mérten hozzájárul a haltelepítésekhez.
  3. Biztosítja a halállomány védelmét, anyagi lehetőségeinek megfelelően gondoskodik a vízterület vízminősége és a természeti környezet védelméről, továbbá biztosítja a horgászatra vonatkozó jogszabályok, az országos és a helyi horgászrend betartását.
  4. Az Egyesület Állami jegyet, Területi jegyet és a horgászathoz szükséges engedélyeket forgalmaz.
  5. Az Egyesület a Közgyűlés döntése alapján csatlakozik érdekképviseleti szervekhez
  6. rendezvényeket, horgászversenyeket szervezhet
  7. Kapcsolatot tart fenn más civil szervezetekkel, tudományos és szakmai fórumokkal és intézményekkel, közigazgatási szervekkel.
  8. Az Egyesületet érintő pályázatokon részt vesz, adományt gyűjt.

 

 


III. FEJEZET

AZ EGYESÜLET TAGJAI, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

(Ptk 3:5 § e); 3:65 § – 3:71 § (1) a), c))
 

 

(1)    Az Egyesületi tagság formái

  1. rendes tagság,
  2. különleges jogállású tagság:

     

    1. ifjúsági tagság
    2. tiszteletbeli tagság
    3. pártoló tagság

(2) Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület céljaival egyetért, az Egyesület alapszabályát elfogadja és belépési nyilatkozatában vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

     Az Egyesület tagjává választást a jelölt az Egyesület által rendelkezésre bocsátott, megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti.

     A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökének kell benyújtani. Ezt követően a kérelmet az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát írásban kell közölni a kérelmezővel, elutasítás esetén indoklással kiegészítve.

 

Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a természetes személy tagok kizárólag személyesen, személyes aktivitás útján gyakorolnak. A jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

 

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

  • részt vehet az Egyesület Közgyűlésén – a Közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében –, ahol tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhat
  • választhat és választható az Egyesület bármely szervébe, tisztségére; javaslatot tehet tisztségviselők személyére
  • részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein
  • az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, nyilvántartásokba az Elnöknek írásban történő bejelentést követően, közösen egyeztetett időpontban betekinthet
  • Állami horgászjegyet igényelhet, ennek birtokában területi engedélyt válthat és horgászhat az azon megjelölt vízterületen.

 

Az egyesület rendes tagjainak kötelezettségei:

  • megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, az Egyesület szerveinek határozatait, eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelességeinek
  • teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatban önként elvállalt feladatokat, valamint támogatni és elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek, kedvező társadalmi megítélésének megvalósítását
  • a tagdíjat késedelem nélkül befizetni
  • nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét
  • A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, országos és helyi horgászrendek rendelkezéseit köteles betartani és betartatni.
  • Az egyesület vagyonának, a víz– és halállomány, továbbá a természeti környezet védelme.
  • A tag köteles segítséget nyújtani az intézkedő halőrnek, rendőrnek.
  • A vizek és vízpartok tisztaságát megóvni, erre másokat figyelmeztetni, az észlelt halpusztulást a vezetőségnek, a halőrnek jelenteni.

 

(3) Különleges jogállású tagság

a) Ifjúsági tag lehet az a 18. évét be nem töltött természetes személy, aki belépési nyilatkozatához csatolja törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozatát, és az Egyesület – a rendes tagságra vonatkozó eljárás mellett – tagjai közé felveszi.

 

Az Egyesület ifjúsági tagjainak jogai:

  • részt vehet az Egyesület Közgyűlésén ahol tanácskozási joggal rendelkezik. Indítványozási és szavazati jogot nem gyakorolhat
  • részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein
  • Állami horgászjegyet igényelhet, ennek birtokában területi engedélyt válthat és horgászhat az azon megjelölt vízterületen.

 

Az egyesület ifjúsági tagjainak kötelezettségei:

  • megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, az Egyesület szerveinek határozatait, eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelességeinek
  • a kedvezményes tagdíjat késedelem nélkül befizetni
  • nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét
  • A horgászatra vonatkozó jogszabályokat, országos és helyi horgászrendek rendelkezéseit köteles betartani és betartatni.
  • Az egyesület vagyonának, a víz– és halállomány, továbbá a természeti környezet védelme.
  • A vizek és vízpartok tisztaságát megóvni, erre másokat figyelmeztetni, az észlelt halpusztulást a vezetőségnek, a halőrnek jelenteni.

 

b) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az az egyesületi tevékenységgel összefüggő bármely területen kiemelkedő eredményeket elért személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja akár anyagilag, akár szakmai, erkölcsi támogatásával.

 

Tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület bármely rendes tagja javaslatot tehet a Közgyűlés számára. A tiszteletbeli taggá választásról a Közgyűlés dönt.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselővé nem választható, szavazati joga nincs, az Egyesület szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt. A tagdíj fizetés kötelezettsége alól mentesül, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel.

 

c) Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetőleg amely az Egyesület tevékenységét alkalmanként vagy rendszeresen és folyamatosan anyagilag támogatja, de az Egyesület munkájában rendes tagként nem kíván részt venni.

Költségvetési szerv az Egyesület pártoló tagja nem lehet.

A pártoló tagok felvételéről az Egyesület bármely rendes tagja javaslatot tehet a Közgyűlés számára. A pártoló taggá választásról a Közgyűlés dönt. Jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pártoló tagi jogait képviselője útján gyakorolhatja. A pártoló tag az Egyesület rendezvényeire meghívható. Szavazati joggal nem rendelkezik, azaz az Egyesület testületi ülésein csak tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel, azzal a további kivétellel, hogy tagdíj fizetésére nem köteles, csak az általa vállalt hozzájárulás teljesítésére kötelezhető.

(4)  A tagsági viszony megszűnik:

  1. a tag halálával, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével
  2. a tag kilépésével, amelyet bármikor, indoklás nélkül az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. Az önkéntesség érvényesülése alapján a tagsági viszony az Elnökségnek való benyújtással egyidejűleg szűnik meg.
  3. a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával. Ha a tag nem felel meg az Alapszabályban rögzített feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel felmondhatja.  Amennyiben a tag a tagdíj fizetését nem teljesítette időben az Elnökség / Elnök írásban – papír alapú vagy elektronikus levelezés útján – minimum 8, maximum 60 napos határidő tűzésével felszólítja a tagot tartozásának rendezésére. Ha a tag tartozását a megjelölt határidőig nem egyenlíti ki, az Egyesület a határidő letelte után mondhatja fel a tagsági jogviszonyt a fenti feltételek szerint.
  4. a tag kizárásával. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárásban a tisztességes eljárást biztosító szabályokat be kell tartani. Az eljárást írásban kell kezdeményezni, és az Egyesület Elnökének kell benyújtani. Az Egyesület Elnöke a kezdeményezést 60 napon belül a Közgyűlés elé terjeszti. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a Közgyűlés határozattal rendeli el. Ebben az eljárásban az érintett személy(ek) meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására és a határozathozatalra kerül sor. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

Tekintettel arra, hogy a kizáró határozatot az Egyesület legfőbb szerve, a Közgyűlés hozhatja meg, az ellen fellebbezési lehetőség nincs.

 (5) Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás (tagdíj) összege

  • rendes tagok esetében 3.000,-  Ft / év, azaz háromezer forint évente, személyenként
  • ifjúsági tagok esetén kedvezményesen 1.500,- Ft / év, azaz Egyezerötszáz forint évente, személyenként.
  • tiszteletbeli és pártoló tagok tagdíjfizetési kötelezettséggel nem rendelkeznek

A tagdíjat minden megkezdett naptári évre előre, minden év február 15. napjáig kell az Egyesület pénztárába, vagy az Egyesület bankszámlájára befizetni / elutalni. Az év közben csatlakozók – függetlenül a csatlakozás időpontjától – az adott naptári évre a teljes tagdíjat kötelesek megfizetni.

 (6)  A már befizetett éves tagsági díjat az egyesület nem téríti vissza a tagsági viszony megszűnése esetén.

 

IV. FEJEZET

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 ÉS TISZTSÉGVISELŐI

(Ptk. 3:5 § f); 3:16 § – 3:28 §; 3:71 (1) § b), d), e); 3:72 – 3:81 §)

 

  1. Az Egyesület testületi szervei:
  1. Közgyűlés,
  2. Elnökség,
  3. Felügyelő Bizottság
  4. eseti vagy állandó bizottságok
     
  1. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb, döntéshozó szerve. A Közgyűlésen a nem természetes személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart, míg 5 évente tisztújító közgyűlést kell összehívni.  Az éves rendes közgyűlést minden év március 31-ig kell megtartani.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a vonatkozó jogszabályok (Ptk.) és az Alapszabály által rögzített esetekben (pl. tagok kizárása, stb.) továbbá minden más esetben, ha a tagok legalább egyharmada azt aláírt kérelemmel –, melyben megjelölik az összehívás okát és célját – kéri. Az összehívás az Elnök kötelezettsége, vagy akadályoztatása esetén az Elnökség bármely tagja, illetve ha azok sem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek, akkor az összehívást kezdeményező tagok által kijelölt tag jogosultsága. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a törvényszék elrendeli.

 

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen (Elnökségen) kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

 

Fentieken kívül a közgyűlés hatásköre:

  1. elfogadja és módosítja az egyesület egyéb szabályzatait és a horgászrendet;
  2. meghatározza a területi engedélyek árát, és egyéb fizetési kötelezettségek mértékét.
  3. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
  4. dönt ingatlan vételéről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítéséről

A közgyűlés ülését az Elnök meghívó küldésével vagy közzététellel hívja össze, úgy, hogy a tagok az ülésről legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően értesüljenek. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletezettséggel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés  ülését az Egyesület székhelyén tartja.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 (öt) napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, az eredeti meghívóban ugyanazon a napon és helyen 30 perc elteltével, ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést lehet kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés a fent megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.

Amennyiben a megismételt Közgyűlést más napra hívják össze – amelyet az eredeti időponttól számítottan 30 napon belül meg kell tenni – erről a tagokat az általános szabályok szerint, külön kell értesíteni. A meghívóban a tagságot ekkor is tájékoztatni kell, hogy az ismételt Közgyűlés megtartására az eredeti Közgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható.

 

A Közgyűlésen az Elnök, vagy az általa felkért levezető elnök elnököl. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyv vezetőnek megválasztott személy, és a Közgyűlésen a (levezető) elnök által felkért 2 tag hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, időpontját, a Közgyűlésen résztvevők számát, a javasolt illetve elfogadott napirendet, a döntések tartalmát, időpontját, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell vezetni (lefűzve, sorszámozva) amely nyilvántartás vezetéséről az Elnök gondoskodik.

A Közgyűlés jegyzőkönyvét és a Közgyűlésen született határozatokat a Közgyűlést követően 5 napon belül minden rendes tagnak meg kell küldeni, vagy az egyesület székhelyén közzé kell tenni.

 

Határozathozatal

(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

A Közgyűlés egyebekben határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlősség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

 

 

b) Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat, ügyvezetését, választott ügyintéző szerve, a 3 tagú Elnökség látja el. Az Elnökség jogosult az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek a jogszabályi és alapszabályi rendelkezések alapján nem tartoznak a Közgyűlés hatáskörébe.

Az Elnökséget a Közgyűlés választja 5 éves, határozott időtartamra. Az Elnökség tagjai az Elnök, az Alelnök és a Tikár (együtt: Elnökség illetve vezető tisztségviselők). A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell választani. Az Elnökség az Elnökét maga választja tagjai közül.

Az Elnökség tagjai kötelesek részt venni az Egyesület Közgyűlésén, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

  • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
  • A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A vezető tisztségviselő az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot.

Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

A vezető tisztségviselő felelőssége:

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

 

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése:

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

  • határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  • megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  • visszahívással (közgyűlési határozattal bármikor, indoklás nélkül visszahívhatók);
  • lemondással (megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat) Ha az egyesület működőképessége azt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.;
  • a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente négy alkalommal tartja.

Az Elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyszínének meghatározására, a meghívó tartalmára, az ülés napirendjére, határozatképességére, az ülés lebonyolítására, jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az Alapszabály jelen fejezetének a) pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus vagy postai úton 15 napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatkörébe tartozik

  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a tagság nyilvántartása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  • az Elnök éves beszámolójának elfogadása

 

Az Egyesület első, megválasztott vezető tisztségviselői, az Elnökség tagjai:

ba) Elnök:                               Németh Attila, 9151 Abda, Hunyadi u. 3.

bb) Alelnök:                Nagy Mikós Zsolt, 9151 Abda, Hunyadi u. 5.

bc) Titkár:                               Saru Dániel, 9151 Abda, Duna u. 2/A.

A vezető tisztségviselők ügyvezetési tevékenységüket az egyesület érdekének megfelelően kötelesek ellátni.

A vezető tisztségviselők munkájukat önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül látják el.

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ilyen célból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

ba) Az Egyesület elnöke

Az elnök hívja össze az Elnökség üléseit. Az összehívás módja: a vezetőséget írásban, igazolható módon (postai vagy elektronikus levélben) kell összehívnia, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely a vezetőség hatáskörébe tartozik.

 

Az elnök feladatai:

  • az Egyesület reprezentatív vezetője, ő képviseli az Egyesületet a hatóságok, más szervek és harmadik személyek előtt
  • irányítja és ellenőrzi az Elnökség tevékenységét, az Egyesület tevékenységét
  • a közgyűlést és az Elnökség üléseit bármikor összehívhatja, a közgyűlések határozatainak végrehajtásáért felel
  • a kiadások számláit ellenőrzi,
  • az Elnökség tagjai részére eseti jelleggel képviseleti megbízást adhat,
  • eljár az Elnökség által átruházott hatásköri ügyekben
  • intézkedéseit a közgyűlés vagy a vezetőség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban,
  • utalványozási jogkört gyakorol,
  • vezeti az egyesület tagnyilvántartását,
  • az éves költségvetést és a mérleget – könyvelő bevonásával – elkészíti és azokat a vezetőség, majd a közgyűlés elé terjeszti.
  • a költségvetés keretei között utalványozási jogot gyakorol.

 

bb) Az Egyesület alelnöke

 

  • az elnököt a munkájában az alelnök segíti
  • az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti
  • az elnök akadályoztatása, távolléte esetén vezeti a közgyűlést és az Elnökség ülését.
  • az Elnökség határozata alapján önálló részterületek irányításával lehet megbízni.

bc) Az Egyesület titkára

A titkár feladatai:

  • előkészíti a közgyűlés és a vezetőség elé kerülő előterjesztéseket,
  • gondoskodik a vezetőségi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről,
  • irányítja, illetve ellátja az egyesület szerveinek írásbeli teendőit,
  • szervezi az egyesület rendezvényeit,
  • kezeli az egyesület iratait,
  • vezeti a határozatok tárát

 

A titkár helyettesítéséről az elnök dönt.

c) A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg, ők az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.  A Felügyelő Bizottság az egyesület törvényes működését felügyelő ellenőrző szerv, tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

A Bizottság elnökével és tagjaival szembeni kizáró okok, összeférhetetlenségi szabályok

  • A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  • Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője

 

A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni..

 

A Bizottság tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. A Bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein.

A Bizottság az ügyrendjét és éves ellenőrzési programját maga állapítja meg. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A Bizottság ülését az elnöke, akadályoztatása esetén bármely tagja hívja össze. A napirendet is tartalmazó meghívót az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a Bizottság valamennyi tagjának írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni.

 

A Bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van az ülésen. A Bizottság a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

 

A Bizottság ellenőrzi:

  • az egyesület alapszabály szerinti működését,
  • a vezető testületek határozatainak és állásfoglalásainak végrehajtását,
  • a jogszabályok előírásainak megtartását,
  • a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás rendszerére vonatkozó szabályok betartását, az egyesület kezelésében lévő vagyon működtetését,
  • negyedévenként a pénz- és anyagkezelést, a számviteli fegyelem megtartását.
  • az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet

 

A Bizottság köteles évente megvizsgálni az egyesület költségvetésének végrehajtásáról készített beszámolót, valamint a pénzügyi mérleget és megállapításairól a közgyűlésnek jelentést kell tennie.

 

A Bizottság tevékenységét testületileg, illetve legalább két tagja útján látja el, vizsgálataihoz szakértőket is igénybe vehet. Az ellenőrzésről a Bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni. A Bizottság az egyesületnél tervezett vizsgálatokról és azok helyéről, idejéről, valamint megkezdésük előtt köteles az egyesület elnökét és az érintetteket tájékoztatni. A vizsgálatoknál az egyesület elnöke jelen lehet. A szakirányú vizsgálatokba a Bizottság az egyesület bármely – az adott területen szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező – tagját bevonhatja. A Bizottság a vizsgálat során jogosult az egyesület irataiba betekinteni, a bizonylatokat megtekinteni.

 

A Bizottság megállapítása esetén annak jellegétől függően az alábbi intézkedéseket teheti:

  • kisebb hiányosságokra írásban felhívja az elnök figyelmét és rámutat a követendő eljárásra,
  • súlyosabb hiányosság megállapítása esetén írásban tájékoztatja az illetékes testületet, az egyesület elnökét, és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét; ha a kezdeményezés 30 napon belül nem vezet eredményre, vagy ha az ellenőrzés a vezetőség tevékenységével kapcsolatban állapít meg súlyosabb hiányosságokat, a Bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását. Ennek elmulasztása esetén vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Bizottság összehívhatja a vezetőséget, a közgyűlést. Ennek sikertelensége esetén a Bizottság írásban haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészséget.

 

A Felügyelő Bizottság első, megválasztott tagjai:

 Elnök:     Szémann Tamás, 9151 Abda, Bécsi út 85.

 FB Tag:   Horváth István, 9153 Öttevény, Zrínyi u. 13.

 FB Tag:   Tóka Ferenc, 9151 Abda, Bécsi út 44.

 

 

 

 

d) eseti vagy állandó bizottságok

Az egyesület Elnöksége konkrét célra, feladat elvégzésére határozatában eseti és állandó bizottságo(ka)t hozhat létre. A bizottságok tevékenysége, jogköre és kötelezettsége a bizottságot létrehozó határozatban kerül rögzítésre oly módon, hogy az ily módon létrejött bizottság nem vehet át olyan feladatot, jogkört és kötelezettséget, melyet a vonatkozó jogszabályok vagy az alapszabály az egyesület közgyűlésére, elnökségére, vezető tisztségviselőire vagy felügyelő bizottságára állapított meg.

A bizottság elnökét az Elnökség választja meg, tagjait a bizottság elnökének javaslatára az egyesület elnöke kéri fel és bízza meg.

 

V. FEJEZET

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

(Ptk. 3:29 § – 3:31 §)

Az Egyesület képviseletére a vezető tisztségviselők közül az elnök önállóan, az alelnök és a titkár együttesen jogosult.

 

VI. FEJEZET
AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
 

(Civil tv. V. fejezete)

 

Az Egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai – a befizetett tagdíjakon túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület az alapszabályban rögzített célja gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

 

Az Egyesület bevételei:

  • tagdíj;
  • gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel;
  • a költségvetési támogatás:
  • más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  • befektetési tevékenységből származó bevétel;
  • rendezvények bevételei
  • egyéb bevételek (pl. pl. hazai és Európai Uniós pályázatok)

 

Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

  • az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  • a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

Az Egyesület pénzeszközeit elsődlegesen bankszámlán, a várható kisebb készpénzes kiadások tekintetében házipénztárában kezeli. A házipénztár működést az Egyesület pénzkezelési szabályzata tartalmazza.

A bankszámla felett rendelkezési jogot az egyesület képviseletével egyezően az Egyesület vezető tisztségviselői kapnak, ily módon az Egyesület elnöke önállóan, alelnöke és titkára együttesen rendelkezhet a bankszámla felett.

Az Egyesület felügyelő bizottságának tagjai a bankszámlák felett rendelkezési jogot nem, de lekérdezési lehetőséget kapnak.

 

 

 

VII. FEJEZET
AZ EGYESÜLET TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSE, HATÁROZATAINAK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA
 

Az Egyesület működése felett törvényességi ellenőrzést az Ügyészség gyakorolja (az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII tv., a Civil tv. valamint a Ptk. rendelkezései értelmében).

Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba (alapszabályba) ütközik. A keresetindításra a Ptk. 3:36 §-ban foglaltak az irányadóak.

 

VIII. FEJEZET
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
 

(Ptk. 3:83 § – 3:86 §; 3:48 § (1))

 

 

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  • határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  • megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  • a tagok kimondják megszűnését; vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

Az Egyesület végelszámolását, kényszer-végelszámolását és egyszerűsített törlési eljárását a Civil tv. II. fejezete szabályozza.


IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
 

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a hatályos Ptk. vonatkozó rendelkezései és a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok, illetve az Egyesület Közgyűlése és Elnöksége által később meghozandó határozatok az irányadók.

Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2014. szeptember 14-én fogadta el és 2014. november 2. napján egységes szerkezetbe foglaltan módosította.

 

 

Kelt: Abda, 2014. november 2.

 

 

 

 

…………………………………….                                     ………………………………..

              Németh Attila                                                                          Saru Dániel

          az Egyesület elnöke                                                                az Egyesület titkára

 

 

 

Tanúk:

 

 

Tanú neve:      …………………………….                       ………..…………………………..

lakcíme:          …………………………….                       .……….…………………………..

 

aláírása            …………………………….                       …………………………………….

 

 

 

 

Jegyzőkönyvvezető:

 

……………………………………….

 

 

Jegyzőkönyv hitelesítő                                                     Jegyzőkönyv hitelesítő

 

 

……………………………………….                        ……………………………………….